... Mi történt a nagyvilágban 1601 és 1700 között?

2023.11.26

Tudjuk-e értékelni, élvezni például a régi korok zenéjét?

Vagy úgy gondoljuk, ez csak a "kiváltságosoknak" adatik meg, és eleve elutasítjuk? Nézzünk meg egy régit. Úgy vélem, az 1683. szeptembe 25-én született és 1764. szeptember 12-én meghalt francia zeneszerző, Jean-Philippe Rameau zenéje elég réginek tekinthető. Ha hallgatjuk a műveit, a barokk zene világába csöppenünk. Hallom, hogy húú..meg ajjaj........De biztos, hogy ma nem korszerű, nem élvezhető? Na, őseink nyomdokába lépve kalandoztam egy kicsit. A kiválasztott "A gáláns Indiák" című operabalettje lett. Meglepődve tapasztaltam, milyen sok zenekar, tánckar, balettkar tűzte műsorára átiratban és eredetiben. Teszteltem a családom, és a legtöbb szavazatot kapott előadás elérhetőségét osztom meg: Javaslom a videó megnézését 1 percnél kezdeni és végignézni, hogy a közönség ovációja is hallható legyen.

Remélem tetszett. Én legjobban azt szeretem, hogy a karmester is felmegy a színpadra és részt vesz a táncban. Na és a végén a nézők ovációja?!!! Ilyet ritkán hallani. Beleborzongtam. De adok egy másik linket, más felfogás, más művészeti ág, ugyanazzal a zenével.

És ha már zene, valamint barokk, kicsit kutakodok kedvenc hangszerem, a hegedű, valamint a kor hegedűművészei körül.

Velencében történt valamikor 1716-ban,..

hogy a fiatal, alig 24 éves Giuseppe Tartini élete első hegedűkoncertjét adta. Ez azért volt meglepő, mert Tartini későn, felnőttként tanult meg hegedülni. Azon az ominózus koncerten a nézőtéren ült egy másik fiatal ember is, aki mindössze két évvel volt idősebb Tartininél. Ő volt a 26 éves Francesco Maria Veracini, korának kiváló és már befutott zenésze. Mondhatni génjeiben volt a hegedülés. Nagyapja híres hegedűs és hegedűiskola vezető volt, akit halála után az iskola élén nagybátyja követett. Ő tanította egyébként a gyerek Francescot a hangszer fortélyára. Szóval Veracini a koncerten hallgatta Tartinit, felismerte tehetségét és azonnal tanítványául fogadta. Innentől kezdve Tartini pályája szárnyalt. Hegedűművészként koncertezett, emellett zeneelmélettel foglal-kozott, és zenéket írt, mintegy százharmincat. Hegedűiskolát alapított, és megreformálta a vonóvezetést. Hegedűszonátái előadásához virtuozitás, nagyfokú technikai tudás szükséges. Legismertebb, legtöbbször játszott műve az Ördög-trilla.

Erről a szonátáról maga Tartini mondta, egy éjszaka álmában az ördög hegedült neki, ő pedig ébredés után megpróbálta a hallottakat leírni. Saját állítása szerint ez a darab a legjobb műve, azonban mégsem érte utol azt, amelyik álmában megszólalt. Ez az Ördög-trilla születésének története. Egyébként mind Tartini, mind Paganini hegedűjátéka kapcsán gyakran emlegették az ördögöt.

De ki volt a kor legjobb hegedűművésze?

Az olasz Veracini és német vetélytársa, Pisendel versengtek a címért. Utóbbiról azt kell tudni, hogy Bach, Vivaldi, Albinoni és Teleman is ajánlott neki hegedűszonátákat. És nem elhanyagolható életrajzi adat az sem, hogy hosszú időt töltött a drezdai Udvari Zenekar élén, mint koncertmester. Szóval sikeres és ismert ember volt. Veracini kettejük versenyében vesztesnek érezte magát. Ezt nem tudta feldolgozni és kiugrott az első emeletről. (akkor még nem voltak depi esetén hívható számok) Hát, nem volt szerencséje. Vagy inkább szerencséje volt. Életben maradt, bár a karja megbénult, és soha többet nem tudott hegedülni. Ez szerencsétlenség, de a zene így is kitöltötte az életét. Zeneműveket írt. Ez szerencse, legalábbis az utókornak. Személyes kedvencem Veracini Largoja Ruggiero Ricci előadásában. Érdemes meghallgatni. Azt, amelyiken egy Gasparo da Salò (1542-1609) hegedűn játszik. Ez a hegedű 1570 és 1580 között készülhetett. Gondold csak el. Egy több, mint 440 éves hangszer és milyen tökéletes a hangja! Ámulatba ejt, valahányszor hallom, Amúgy Ricci vonóvezetésére fantasztikus.

Mi történt a nagyvilágban 1601 és 1700 között.

Hát lássuk....

Hazánknak legfontosabb, hogy megköttetett a Karlócai béke. Ennek eredményeként a törökök hosszú ven-dégeskedés után (150 év!) kivonultak Magyarországról. Érdekességként említem meg, hogy a béketár-gyalásokon nem volt magyar diplomata. Ugyan az 1681-s országgyűlés törvénybe iktatta, de I Lipót magyar király, ki tudja miért, "kigolyózta"a magyar tagot. A békéről kizárólag bécsi diplomaták tárgyaltak.

Spanyolország és Portugália hanyatlani kezd. Anglia és Hollandia pedig felemelkedik. Kínában megdöntik a Ming-dinasztiát. Bukása után hatalomra kerülő mandzsuk egyesítik egész Kínát. Oroszország trónjára lép Mihail Fjodorovics Romanov és ezzel kezdetét veszi a Romanovok 300 éves uralma. 1618-1648 között zajlik a har-mincéves háború. A századra jellemzők a területi és vallásháborúk. Alig kötöttek meg egy békét, újabb háború kezdődött. Mint a bozóttűz! Hol itt, hol ott ütötte fel a fejét. A szomorú az, hogy ez az elmúlt néhány száz év alatt mit sem változott!

Ebből az érdekes századból most csak néhány eseményt említettem. De lenne még miről írni, ezért elhatároztam, hogy visszatérek kicsit később.....

Úgy látom, hogy nagyon elkalandoztam. Na, kanyarodjunk csak vissza a porcelánhoz! Adós vagyok azzal, hogy

... mi is a porcelán?

Tovább böngészek a Tudtad, hogy.... rovatban.