Amikor még kicsik voltak

2021.07.26

Nyár van. Túl vagyunk a reggelin. A két fiú és Cuki élvezi a napsütést, a hatalmas kertet, de mindenekelőtt a gyerekkor gondtalan szabadságát. Most, hogy itthon vagyunk, naponta elvégzendő feladatom a főzés. Mit mondjak? Nem szeretem. Gyakorta eszembe jut Jamie Oliver és az ő boldog arca, ahogy a főzésről beszél. Reménykedve néztem a műsorát, hátha én is főzés-fanná válok. Csalódottan kellett megállapítanom, hogy az ő főzés iránt érzett szeretete nem ragályos. Sajnos. Túl vagyok a mit is főzzek talány megoldásán. Ezt a hajnali órákban szoktam végiggondolni, amikor csak én vagyok ébren, a főzés iránt érzett utálatom még alszik. Így könnyebb. A munkát mindig pozitív gondolattal kell kezdeni, tehát arra gondolok, milyen jó lesz, amikor befejezem. Ezzel a jó érzéssel felvértezve nekikezdek a készülődésnek. Kintről jól hallható csatazaj szűrődik be. A gyerekek a testvérháborúk korában vannak. Művelik is ezerrel. Nyolc, hat és négy évesek. Éberség, figyelmeztetem magamat, és fülradaromat a kert felé irányítom. A legkisebb gyanús jelre, mint Zrínyi, kirohanok. Sosem lehet tudni, a csaták hevében még saját lábuk is potenciális veszélyforrás, hát még a kert. Megnyugtató civakodás hangjai mellett haladok a munkámmal. Általában a két kicsi kontra nagy a felállás, de most, ki tudja miért a két nagyobb, két fiú, piszkálja, ugratja, zaklatja a legkisebbet. Ám őt se kell félteni. Cuki, aki pont olyan, mint a beceneve, a két törpe pasitól nem ijed meg, felveszi a kesztyűt, visítva kergeti őket. Bátyjai vihorászva szaladnak előle. A magasság sokat számít ebben a korban. A kicsi nem éri utol őket, ezt én is tudom, ők is tudják és biztonságos távolságból folytatják bosszantását. Cukinak erős, küzdeni tudó ősanyái vannak, nem fogja feladni, jut az eszembe, és ráébredek, csend van. Zsigerből tudom, a hirtelen beálló csend bajt jelez. Kirohanok.

- Filúúúúúúúk! Kutyaszal van a kezemben és nem félek használni - süvít a levegőn át egy hang. 
A hang mögött a legkisebb, kezében homokozó lapátjával, azon egy barna halommal, és apró lábain nagy elszántsággal vágtat a fiúk után. Szinte úszik a levegőben. Kétség se fér hozzá, fenyegetését be fogja váltani. Hátát verdesi popsijáig érő arany hajfonata. Arcát kiszabadult göndör fürtöcskék keretezik. A Nap fényében olyan, mint egy angyal. Egy bosszúálló angyal. Ő Cuki. Hát nem cuki?

Van valamilyen véleményed erről a Szösszenetről?

Szívesen megosztanád a szerzővel?

Akkor írj egy e-mailt a k.illes@t-online.hu  címre!